9700 Szombathely,
Nagykar utca 1-3.

Gyakorlati képzés

Tájékoztató a tanulószerződésről

A tanulószerződés, a gyakorlati képzés megvalósulásának céljából a tanuló és a gyakorlati képző között megkötött írásbeli szerződés, mely jogokat és kötelességeket fogalmaz meg mindkét fél számára.

A tanulószerződést 4 eredeti példányban kell elkészíteni, valamennyi példányt legkésőbb a megkötéstől számított 5 munkanapon belül meg kell küldeni a nyilvántartást vezető szervnek (gazdasági kamarának). A tanulószerződés a kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. A tanulószerződések ellenjegyzett példányait a kamara megküldi az érintett felek számára.

Kérdések - Válaszok a tanulószerződéssel kapcsolatosan

Mi a tanulószerződés?  

Szakképzési évfolyamon gyakorlati képzés céljából a tanuló és a gyakorlati képző között megkötött írásbeli szerződés, mely jogokat és kötelességeket fogalmaz meg mindkét fél számára.

 

Ki köthet tanulószerződést?

Az a tanuló, aki:

-          tanulói jogviszonyban áll magyarországi székhellyel működő oktatási intézménnyel;

-          az első és a második (bizonyos esetekben több), állam által elismert szakképesítést szerzi meg (a másodikat kizárólag felnőttoktatásban);

-          egészségügyi és/vagy pályaalkalmassági feltételeknek megfelel a választott szakma tekintetében;

-          nappali rendszerű iskolai oktatásban, valamint nappali, esti, levelező rendszerű felnőttoktatásban folytatja tanulmányait; (A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben szakképző iskola esetén huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.)

-          sikeres szintvizsgát tett, ha a szakmai és vizsgakövetelmény előírja (kivéve, ha gyakorlata kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben történik).

 

Az a gazdálkodó szervezet, (cég, vállalkozás, üzem, stb.), amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek kamarai nyilvántartásában szerepel.

Vendéglátásban előírás, hogy legyen mestervizsgával rendelkező oktató!!!

 

Mely évfolyamokon köthető tanulószerződés?

-          szakközépiskolai képzés 9. évfolyamában szorgalmi időszakban, ha a szakmai gyakorlati képzés kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben folyik;

-          a szakközépiskola 9. évfolyamának nyári összefüggő gyakorlatától kezdődően (sikeres szintvizsgát követően);

-          szakgimnázium 13. évfolyamától kezdődően.

 

Ki gondoskodik a tanulószerződés megkötéséről?

A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése, valamint a tanuló (gondviselő) segítése a megfelelő gyakorlati képzőhely felkutatásában.

 

Mikor és hogyan lehet megkötni a tanulószerződést?

A szerződés megkötése előtt a gyakorlati képzést vállaló szervezetnél a kamarai és az iskolai szakértők elbírálják a képzés feltételeinek meglétét (személyi és tárgyi feltételeket). A tanulószerződés megköthető, miután a gyakorlati képző megkapta a határozatot a képzési engedélyről.

A szerződéskötés a gyakorlati képzés kezdetét megelőzően, (lehetőleg 20 nappal korábban) a gyakorlati képző, a tanuló, (kiskorú esetén a gondviselő) aláírásával történik. A tanulószerződés a kamarai ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben megjelölt képzés kezdő napjától hatályos.

 

Hány érvényes tanulószerződéssel rendelkezhet a szakképző iskolai tanuló?

A szakképző iskolai tanuló egyszerre csak egy tanulószerződéssel rendelkezhet. 

 

Milyen juttatásokat kap a tanuló a képzőtől?

A 4/2002. (II. 26.) OM rendelet alapján pénzbeli juttatást, étkezési hozzájárulást, munkaruhát, tisztálkodási eszközöket, felelősségbiztosítást, szükség esetén évi 10 nap betegszabadságot (ezt követően táppénzre jogosult), útiköltség-térítést (bizonyos esetekben), egyéb juttatásokat (védőfelszerelés, foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat) kell biztosítania képzőnek a tanuló részére.

 

Mekkora összegű pénzbeli juttatás jár a tanulónak?

A 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény értelmében, tanulószerződés esetén a szakképző iskolai tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányának függvényében kerül meghatározásra. (Annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, a kötelezően adandó legkisebb pénzbeli juttatás a mindenkori minimálbér (2019-ben a minimálbér 149.000 Ft) 12 % - 19,5 % közötti bruttó összeg, a választott szakképesítés függvényében.)

Amennyiben az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott gyakorlati képzési idő aránya

  • - 70% (szakács, pincér, cukrász, eladó) annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt a szakképzésben, minimálisan a kötelező legkisebb munkabér 18%-ának megfelelő (bruttó 26.820 Ft/nettó 22.261 Ft) pénzbeli juttatás jár.
  • - 60% (vendéglátásszervező-vendéglős) annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt a szakképzésben, minimálisan a kötelező legkisebb munkabér 16,5%-ának megfelelő (bruttó 24.585 Ft/nettó 20.405 Ft) pénzbeli juttatás jár.
  • - 40% (logisztikai ügyintéző, kereskedelmi képviselő, kereskedő) annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt a szakképzésben, minimálisan a kötelező legkisebb munkabér 13,5%-ának megfelelő (bruttó 20.115 Ft/nettó 16.695 Ft) pénzbeli juttatás jár.

A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a második, ill. a további félévekben emelni kell. Az emelés mértékeit a képző dönti el motiváló szempontrendszer kialakításával.

Sikertelen félév esetén nem emelkedik a pénzbeli juttatás, évismétlés esetén az előző félévre megállapított összeg felére csökken a pénzbeli juttatás.

 

Jár-e pénzbeli juttatás az oktatási szünetek ideje alatt?

Igen.

 

Kérhet-e a szervezet a tanulótól a gyakorlati képzésért költségtérítést?

NEM! A tanulószerződéssel rendelkező tanulótól gyakorlati képzésének megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért a szervezet nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést.

 

Milyen jogi következményekkel kell számolnia a szervezetnek, ha a tanulótól a gyakorlati képzésért mégis költségtérítést kér?

Ha a szervezet a tanulótól a gyakorlati képzésért költségtérítést kér, törvénysértést követ el. A tanuló elméleti képzését végző szakképző iskola kötelessége, hogy a tilalom megszegéséről – a tényről tudomást szerezve – a területileg illetékes gazdasági kamarát 15 napon belül tájékoztassa. A gazdasági kamara – gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve – a vétkes szervezetet legfeljebb öt évre eltiltja a gyakorlati képzésben való részvételtől. A szervezet az elfogadott pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítés összegét köteles visszafizetni a tanulónak vagy a tanuló szülőjének. A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet nevét a gazdasági kamara nyilvánosságra hozza a honlapján, a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatától számított öt munkanapon belül.

 

Mennyi pihenőidő (szünet, felkészülési idő) illeti meg a tanulót egy tanévben?

A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben, melyekben a 19. életévét még nem tölti be, legalább 35 nap, ezt követően legalább 30 nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnapokat a szakképző iskola oktatási szünetében lehetőleg egybefüggően kell kiadni. Az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetek valamennyi tanulót megilletik.

A tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idő jár.

A felkészülési idő - függetlenül a szakmai vizsga sikerétől - egy ízben, összefüggően illeti meg a tanulót. A pihenőnap és az egyéni felkészülési idő munkanapokban számítandó.

 

Kötelezheti a tanulót a képző a szakmai programban meghatározott óraszámon felüli gyakorlati foglalkozáson való részvételre?

Nem. A kerettanterv alapján a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül a gyakorlati foglalkozásokon való részvételre a tanuló nem kötelezhető.

 

Napi hány órában lehet a tanulót a gyakorlati képzés során foglalkoztatni?

Amennyiben a szakképző iskolai tanuló fiatalkorú, a jogszabály a képzési időt napi hét órában határozza meg. Nagykorú tanuló esetén a képzési idő a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe. Sor kerülhet a gyakorlati képzés megszervezésére azon az elméleti képzési napon, amikor az elméleti képzési órák száma nem haladja meg a négy tanórát. Ez esetben viszont nem javasolt, hogy a tizennyolcadik életévét el nem érő tanuló három, az idősebb tanuló pedig négy óránál hosszabb ideig vegyen részt gyakorlati foglalkozáson.

 

A nap mely időszakában lehet a tanulót foglalkoztatni?

A szakképző iskola fiatalkorú tanulóinak gyakorlati képzésére hat és huszonkét óra között kerülhet sor. A gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között a tanuló részére tizenhat óra pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint készenlét ellátására nem vehető igénybe.

Heti pihenőnapokon, valamint évközi szünetekben, munkaszüneti napokon csak akkor foglalkoztatható a tanuló, ha a gazdálkodószervezetnél rendeltetése folytán e napokon is munkavégzés folyik, és ehhez a szakképző iskola is hozzájárult.

Az igénybe vett idő helyett – lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

 

Hogyan kell igazolni a hiányzást a gyakorlati képzőhelyen?

A tanuló köteles igazolni mulasztását a gyakorlati képzőhelyén is a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. Tanulószerződéses tanuló betegsége időtartamát a gyakorlati képző felé kizárólag táppénzes papírral igazolhatja.

 

Mikor szűnik meg a tanulószerződés?

A tanulószerződés az utolsó szakképzési évfolyam elvégzését követően, a sikeres szakmai vizsgát igazoló szakmai bizonyítvány vagy sikertelen vizsga esetén a törzslap kiállításának napján, ill. a tanulói jogviszony megszűnésekor szűnik meg.

 

Milyen módon szüntethető meg a tanulószerződés?

A tanulószerződés megszüntethető a szakképző iskolai tanuló és a gyakorlati képzést ellátó gazdálkodó szervezet közös megegyezésével, felmondásával vagy azonnali hatályú felmondásával. A tanulószerződés megszüntetését előzőleg a kamarával és az iskolával egyeztetni kell.

 

Mikor mondhatja fel a tanuló a tanulószerződést?

A kamarával és az iskolával történt egyeztetést követően, ha más gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása biztosított.

 

Mikor mondhatja fel a képző a tanulószerződést?

Amennyiben a tanuló a tanulószerződésben vállalt kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy egyéb olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi, a gyakorlati képző a tanulószerződést felmondhatja. Ilyen esetnek számít, ha a rendszeres késésével, gyakorlati képzésről való távolmaradásával akadályozza a gazdálkodó szervezet napi üzemmenetét, zavarja a gyakorlati képzést, és ez a képzőhelyen vezetett jelenléti ívben, foglalkozási naplóból dokumentáltan kimutatható. A tanuló gyakorlati képzésről történő gyakori hiányzásáról a gazdálkodó szervezet köteles a szakképző iskolát értesíteni.

Amennyiben a tanuló egy tanévben a gyakorlati képzési idő 20 %-át - legyen igazolt, vagy igazolatlan - meghaladóan mulasztott, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja, ehhez kell a gyakorlati képző hozzájárulása.

A tanulószerződést a képző azonnali hatállyal felmondhatja, ha a tanuló az iskolában másodszor is osztályismétlésre lett utasítva.

 

Mikor nem mondhatja fel a képző a tanulószerződést?

A tanuló betegsége alatt és a betegszabadság utáni egy éven belül, üzemi baleset esetén, a táppénzes idő alatt, terhesség idején, a szülési utáni 6. hónap végéig nem bonthatja fel a képző a tanulószerződést.

 

Mi a teendő a tanulószerződés felmondásakor?

A felmondást írásban kell közölni. Azonnali hatályú felmondást a kezdeményező félnek meg kell indokolnia, vita esetén a gyakorlati képzőnek kell bizonyítania. A felmondási idő –rendes felmondás esetén- 15 nap. A tanulószerződés megszűnéséről a gyakorlati képzőnek értesítenie kell a kamarát és az iskolát. A gyakorlati képző köteles a tanuló kérésére igazolást kiállítani az eltöltött gyakorlati időről és a megszerzett ismeretekről.

 

Hogyan módosítható a tanulószerződés?

Csak közös megegyezéssel.

 

Miért kell megőrizni a tanulószerződést?

A tanuló a tanulószerződés megkötésével társadalombiztosítási jogviszonyba kerül, ezért az iskolarendszerű szakképzésben tanulószerződéssel eltöltött ideje szolgálati időnek minősül.

 

 

Mit jelent a tanulószerződés szüneteltetése?

A tanulói jogviszony szüneteltetése esetén a tanulószerződés is szünetel. - Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja.

Ez idő alatt a tanulószerződésből adódó jogok és kötelezettségek nem illetik meg és nem terheli a feleket. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy nemcsak a tanuló nem kötelezhető a gyakorlati képzőhelyen történő megjelenésre, hanem a tanulót sem illetik meg a tanulószerződésből eredő jogosultságok.

A szüneteltetés ideje a tanuló szolgálati idejébe nem számít bele.

 

Mit jelent a kamarai garanciavállalás?

A kamarai garanciavállalás rendszere elősegíti, hogy a tanulók minél hamarabb vállalati környezetben, munkafolyamatba ágyazott tanulással sajátítsák el a választott szakképesítést. A tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanműhelyben a gyakorlati képzésen, ha a gazdasági kamara nem tudja a gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződéses jogviszony keretében elhelyezni. A kamarai garanciavállalás legfontosabb dokumentuma az igazolás, amelyet a területi kamara akkor állít ki, ha részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely egy adott tanuló számára. Ez teszi lehetővé a szakiskola számára, hogy gondoskodjon a tanuló gyakorlati képzéséről. Ebben az esetben a tanulók gyakorlati képzése iskolai tanműhelyben vagy külső gyakorlati képzőhelyen együttműködési megállapodás keretében valósulhat meg.

 

Alkalmazható-e a kamarai garanciavállalás a szakgimnázium szakképzési évfolyamán folyó gyakorlati képzésre?

Nem. A kamarai garanciavállalásra vonatkozó szabályozás csak a szakközépiskolai és szakiskolai képzésre, a kilencedik évfolyam összefüggő szakmai gyakorlatának kezdetétől alkalmazható.

Összefoglalva a tanulószerződés előnyei a tanuló számára a következők:

 

 

munkaerőpiacon való közvetlen részvétel

felelősségbiztosítás

havi rendszeres pénzbeli juttatás

rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizsgálat

étkezési hozzájárulás

társadalombiztosítási jogviszony, szolgálati idő

munkaruha, tisztálkodási eszközök

 

 

 

Forrás:

  1. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
  2. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

4/2002. (II. 26.) OM rendelet

www.tanuloszerzodes.hu

 

Érdeklődni személyesen, telefonon: 9700 Szombathely, Honvéd tér 2.

tel: 94/506-642, 94/506-644, 94/501-854 94/501-855

www.vmkik.hu

 

Folmeg Mónika

szakképzési tanácsadó

mobil: 30/578-3128

9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 23.

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

 

 

Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ a jobb felhasználói élmény érdekében.
Az “Rendben” gomb lenyomásával elfogadod őket!